Petőfi és Júlia love story-ja, ahogy még nem láttad

Egy 17 éves lány és egy 23 éves fiatalember szeretett egymásba akácfák lombjának árnyékában talán egyetlen szempillantás alatt. Belőlük lett a magyar irodalom egyik legikonikusabb szerelmespárja. Szendrey Júlia és Petőfi Sándor sokszor átszínezett, mitizált szerelme bevonult a magyar irodalomtörténetbe. De milyen is volt a kettejük viszonya? Miről nem írnak a tankönyvek sem?

Intim részletek és félreértett sorok

Évek óta tanítom Petőfi Sándor életét, pályáját, műveit. Ahogyan a diákokat, úgy engem is foglalkoztat, hogy ki rejlik a szoborba öntött alak, alakok mögött, milyen lélek, milyen személyiség. Megörültem, hogy itt egy újabb, képekben, szövegrészletekben is gazdag könyv a költőről és kedveséről, a tehetséges és mély érzésű, a sokszor méltatlanul sablonossá tett Júliáról.

Petőfi újra és újra sztárrá válik napjainkban is.  Ő a fiatal népvezér, lángoszlop, legenda. Vakmerő, betörhetetlen ember, aki a szerelmes líra univerzumába is újat hozott: a hitvesi költészetet.

A szabályokhoz alkalmazkodni nem akaró, szenvedélyes Petőfiről mindenkinek kialakul már fiatalon egy képe. Néhány versét sokan kívülről tudják. Ilyen a Reszket a bokor, mert… és Szeptember végén verse is. Most ezeket a verseket is más megvilágításba helyezve láthatod. Sőt, erotikus részleteit is felfedezheted egy közismert Petőfi-versnek...

Egy olyan könyvet mutatok be, amelyből kiderül, hogy milyen rejtett utalások rejlenek Petőfi közismert és kevésbé közismert szerelmes verseiben, milyen is volt Júlia és Petőfi megismerkedése, nászútja, hogyan ír ez a két fiatal a megélt érzésekről, és mi van azzal a bizonyos özvegyi fátyollal.

Ahogyan Petőfit, úgy minden más irodalmi alakot is a maga korába helyezve kell értelmezni, a tetteit, a magánéleti döntéseit, a karakterét. Ez talán a legizgalmasabb: a történelmi kontextusba helyezés.  Mást jelent ma lázadni, mint az 1800-as években, és a párkapcsolatok dinamikáját is másként kell szemlélnünk.

Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatónak köszönhetően most más szögből, a megszokottól eltérő módon is bekukucskálhatunk a fiatal szerelmesek szívébe. Az irodalom- és társadalomtörténész Petőfi és Júlia szerelmének történetét a reformkor társadalmi változásainak fényében vizsgálja. A fiatalokat körülvevő közeget is bemutatja, miközben képes anyagban fellelhető érdekességekkel is gazdagítja ismereteinket. Láthatod például Júliáék jegygyűrűjét, Júlia legyezőjét, csipkekesztyűjét, aranyóráját, menyasszonyi ruháját és csokrát is. 

Házasság ellenszélben

A koltói nászútig vezető lelki utazás nem csupán romantikus érzelmi kirohanásokból, udvarlásból és szerelmi vallomásokból állt. Petőfi köztudottan más lánynak is csapta a szelet, sőt, házasságot is ígért,  Júlia pedig nemcsak múzsa volt, hanem egy saját útját, hangját kereső alkotó is. Gyimesi Emese könyvének címében szereplő szerelmi szabadságharc kifejezés leginkább Júlia belső küzdelmét és apjával való nyílt összecsapását jelenti. 

A fiatal, öntudatos, ám sokat tépelődő nő apjának és a kor társadalmi elvárásainak látványosan ellenszegült.

A nászútnak izgalmas, a két szerelmes versein keresztül is lekövethető érzelmi íve volt. Igaz ugyan, hogy felfokozott intenzitással élték át a szerelmük beteljesedését, de az állapot tünékenységétől is tartottak. 

Szendrey Júlia elbúcsúzott lánykori ábrándjaitól, Petőfi pedig a vándorévektől. A könyvben egymás mellé kerülnek a szerelmesek versei, s így együtt olvashatjuk őket. 

Az özvegyi fátyol és Júlia megvetése 

Szegény Júliának a Petőfi utáni élete tele volt traumával. Második házasságában boldogtalan volt, egy szadista, elnyomó férfi mellé kényszerült. Ráadásul a nemzet özvegyének Petőfi utáni házasságkötését sokan botránynak, hűtlenségnek, tiszteletlenségnek tartották. Vissza lehetett mutogatni a Szeptember végén versre, hogy már abban megjósolta Petőfi, hogy kedvese hamar eldobja az özvegyi fátylat. A könyvből is kiderül, hogy ennek a versnek a fátyol toposzát felszínesen értelmezték, jóslattá redukálták. Holott ebben a versben a földöntúli szerelem mámorában az elmúlástól fél nagy költőnk.

A mézeshetek kultikus költeményét azért is érdemes másként nézni, mint ahogy rögzült bennünk, mert a vers Petőfi életében még nem is jelent meg. A nyilvánosság előtt ismeretlen volt. 

A könyv úgy mutatja meg Petőfi és Júlia szerelmét, döntéseik súlyát, hogy az őket körülvevő társadalmi közegbe is bevezet minket. Ott lehetünk a bálokon, kihallgathatunk beszélgetéseket, beleolvashatunk olyan írásokba, szövegekbe, melyek kevésbé ismertek, közismertek.

A könyv szerzőjéről

Gyimesi Emese (1990) irodalom- és társadalomtörténész, Szendrey Júlia-kutató, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa.Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán, valamint a prágai Károly Egyetem és a szicíliai Universitá degli Studi di Catania közös mesterképzésén végezte. Doktori fokozatát 2019-ben irodalomtudományból, 2022-ben történelemtudományból szerezte. Feltárta és sajtó alá rendezte Szendrey Júlia összes versét, elbeszélését és meséjét, valamint gyermekeinek levelezését és más családi dokumentumait is. Szendrey Júlia pályafutását elemző monográfiájáért Artisjus Irodalmi Díjat kapott. A koltói Teleki-kastély 2023-ban megnyílt állandó kiállításának ("Sorsom megáldott boldog szerelemmel" Szendrey Júlia és Petőfi Sándor koltói mézeshetei) kurátora volt.

A cikket írta: R. Szabó Zsuzsa